Ha minden szőnyeg kimegy alólunk, marad-e még mibe kapaszkodnunk? (Igen, marad.)

Itt a H.I.T szerzőjének szokásos éves jelentése, személyes-szubjektív évértékelője. Visszaolvasva a korábbi két év jelentéseit (általában ezzel kezdem) mindig érdekes ráeszmélni, hogy mennyi minden történt, változott az elmúlt 12 hónapban. Ott tornyosulnak keletkezett és megoldott problémák, remények, beteljesült vagy váratlanul félresiklott vágyak és tervek. Számvetést készíteni viszont ezért jó dolog, mert egyszer ugyan visszatekintünk, de nem ott töltjük a további napjainkat, hanem sokkal inkább a jelenben.

Ahány ismerősömet, barátomat, családtagomat kérdeztem 2023-ról, hogy milyennek élte meg, a válaszaik nagyjából egybecsengtek az én benyomásommal: 2023 olyan sűrű év volt, tele mindenfélével jóval és rosszal is, hogy kitett legalább hármat, de összességében volt már ennél rosszabb is.

Összességében elmondható, hogy 2023 egy brutálisan munkázós és sok bizarr tényező által agyonnyomott év volt, amely feltehetőleg nem vonul majd be a „legszebb éveink” emlékalbumába. Ugyanakkor számos tekintetben nagyon is előremutató és produktív, mondhatni reménykeltő volt. Ezeket igyekszem most a saját nézőpontomból egy csokorba szedni. Talán informatív vagy érdekes lesz egyeseknek.

A H.I.T magazin és portál teljesítménye

Sokáig foglalkoztatott a gondolat, hogy egy ilyen szűk színtéren mint a miénk, van-e egyáltalán létjogosultsága, értelme egy olyan magazinnak (és portálnak), mint amibe rendszeresen energiát és időt fektetek. A kétségek azért jó dolgok, mert az ember olyankor fokozott válaszkeresési üzemmódba is kapcsol. Nos, a kétségeimet idén már teljes mértékben elengedtem, mert megszilárdultak körülötte az érveim.

A H.I.T egy markáns és időtálló branddé vált, amit én hoztam létre, én gondoztam évekig és nem igazán akad alternatívája. A hazai és külföldi dark underground színtérre egyszerre fókuszáló, magyar nyelvű, szubkulturális, művészeti és filozófiai kiadványokból nincs éppen dömping Magyarországon. Önálló, autonóm magazint készíteni, albumokat figyelmesen végighallgatni, majd megfejteni, releváns cikkeken, bátor témákon agyalni és ezeken dolgozni, kutatómunkát végezni, zenészekkel interjúkat készíteni nagyszerű dolog, tökéletes szellemi hobbi és értékteremtő elfoglaltság. Nem is kell ezt túlragoznom. Engem boldoggá tesz és nagy öröm, mikor másokat is. (Az odafordulást, figyelmet, érdeklődést minden alkotó megérdemli, más kérdés, hogy meg is kapja-e.)

A HIT_ISS06 magazinszám megjelenése

A H.I.T magazin 6. száma (HIT_ISS06) 2023. március 12-én jelent meg és december 8-ig 108 letöltési eseményt produkált (a korábbi magazinszámokkal együtt ez 147 letöltést jelent, ugyanis egyes felhasználók a régebbi számokból is leszedtek még). Ez szinte megegyezik az előző szám letöltési adatával azonos időszakra vetítve.

A legutóbbi magazinszám landing (letöltési) oldalát 326 alkalommal hívták le ugyanezen időszakban.

Nyilván itt az analitika sosem lehet elég pontos, csupán jelzés értékű. Ráadásul a Google Analytics idén nyáron átállt UA-ról GA4-re is, onnantól más a statisztikai számítás módszertana is. Ha le is faragunk belőle, egy ilyen underground egyszemélyes kiadvány esetében idehaza ez nem adhat okot különösebben panaszra, szignifikánsan szép és elég. Én mindenképpen örülök neki, mert a sötét alternatív, electro, industrial, EBM, techno, dark ambient és hasonló műfajok hazai rajongóinak és alkotóinak valamekkora részét azért mégis reprezentálja. Legalábbis feltehetőleg azokét, akik az otthoni vagy live eseményeken történő zenehallgatáson túl egyébként is kíváncsibbak és tegyük fel, még olvasni is szeretnek/szoktak. Egészen pontos adatokat ezen a téren úgysem fogunk kapni, hiszen ahogy a felhőket az égen, úgy az emberek zenei preferenciáit és olvasási hajlandóságát sem fogjuk tudni darabra megmérni soha. Én igazából büszke vagyok rá, hogy ennyien kíváncsiak erre a kiadványra.

A magazin a közönségtől, olvasóktól, köztük a hazai zenészektől egyébként sok pozitív visszajelzést kapott, ezek közül bemásoltam ide párat most név nélkül. Bevallom, hogy nagyon jólesik ezeket olvasnom, mert erőt merítek belőlük és valamennyire engem igazol, hogy érdemes tovább csinálni. Köszönet érte.

„No, már megint nem alszom reggelig. Nagyon tisztelem az okos és mániákus embereket. Köztük vagy.„
…
„Azért ezt így összerakni férfimunka ám!”
…
„Ilyen magas minőségű írást ritkán lehet olvasni, amely nem csak mélyen és pontosan lát bele az anyagba, de mindeközben minden gondolatával, és következtetésével tökéletesen egyet lehet érteni. Nem túlzás, de az állam kerestem a padlón mindezek miatt. Ennyi érzelmi energia befektetést, és erőfeszítést még nem tapasztaltam sehol az anyagunk, sőt más zenei produkciók kapcsán sem nagyon. Hirtelen rengeteg gondolatot ébresztett ahogy olvastam, ráadásul sok dologba én sem gondoltam ennyire mélyen bele, amik itt említésre kerültek! Telitalálat minden sor, minden társadalmi kritika, és minden észrevétel ami szerepel az írásban! Nehéz is szavakba önteni amit a cikk olvasása után érzek, hogy ne legyen se klisés, se mázas, szóval csak annyit tudok megfogalmazni, hogy hálát érzek az írásod miatt!”
…
„Valójában mélységesen megtisztelve érzem magam. Most először történik meg velem, hogy valaki úgy ír a munkámról, hogy annak minden sorából süt, hogy időt, energiát fektetett a befogadásába, nem csupán kipipált egy rubrikát, aztán ment is tovább. Az pedig, hogy a lemez megemésztésén, értelmezésén túl még kutatómunkát is beletettél, végképp kalapemelést érdemel. Nagyon nem ehhez szoktam hozzá.”

néhány az olvasói visszajelzésekből 2023-ban

A H.I.T Facebook oldalának teljesítménye

A H.I.T Facebook-oldalának jelenleg 93 kedvelője és 106 követője van. Ezt még jelenleg nem tudom mivel összemérni, mivel tavaly még viszonylag újnak számított az oldal és kevesebb poszt volt rajta, így a trendet majd trackingelem a Meta Business Suit-ban innentől kezdve. Úgy tűnik, van kialakulóban egy olvasói bázisom, akik elsősorban a Facebook-ról értesülnek az új tartalmaimról. Örülök nektek és köszönöm.

A H.I.T portál teljesítménye

A H.I.T portálon 2023-ban összesen 8944 megtekintést és 1840 felhasználót mértem.

• A H.I.T portál címoldalára 1147 megtekintés esett.
• A Nemzetközi EBM nap? Mi is ez? oldalra: 512,
• A Magyar csatornák és közösségek oldalra: 380,
• A HIT_ISS06 landing oldalára: 326 megtekintés jutott.

A forgalmi források szempontjából nem túl nagy meglepetés a helyzet. Az alábbi bontásban kaptam felhasználókat különféle csatornákról:

• Organikus közösségi (Facebook, Instagram): 1054
• Direct (közvetlenül a böngészőből és/vagy könyvjelzőből): 423
• Organikus keresésből (keresőmotorba, pl. Google, Bing beírva): 336
• Egyéb hivatkozásból (pl. külső linkek más oldalakon): 38
• Egyéb, hozzá nem rendelhető vagy azonosíthatatlan forrásból: 19

Ezt még sokféle szempontból lehetne persze elemezgetni, de a Facebook megosztások és terjedési mód egyeduralmát látszólag semmi nem tudja letörni. Ha elég precízen mindig be-„tag”-gelgetnék mindenkit, akivel kapcsolatban írok, akkor biztosan volna ez a szám még nagyobb is. De nem versenyzek senkivel és magammal sem.

Fejlesztések a H.I.T portálon

Évközben csiszolgattam a portálon itt-ott, hogy desktopon és mobilon is kényelmesebb legyen olvasni. Bekerültek kis apróságok, finomítások, létrehoztam egy új menüpontot az underground adatbázis alatt az underground klubokkal, valamint a havi riportok, címkék, kategóriák is könnyebben visszakereshetőkké váltak. Vannak még további ötleteim, de zavaró dolgokkal, felpoppanó ablakokkal nem fogom telepumpálni, ezt megígérhetem.

Létrehoztam még minden egyes magazinszám letöltési oldalához egy anoním olvasói visszajelző kérdőívet is (hátha!), de ezekre még sajnos nem érkeztek eddig különösebben olvasói válaszok. A lehetőség viszont mindenkinek adott.

Blogposztok a portálon

Nem vittem éppenséggel túlzásba a posztolást 2023-ban. 2022-ben 19, 2023-ban pedig 22 posztom volt. Ennél lehetne jóval több is, ezt elismerem. De inkább dolgozom egy bejegyzésen többet, minthogy mennyiségre több legyen, miközben minőségre meg kevés. Írtam, ha volt ötletem, voltak események, volt idő, de nem a mennyiségre gyúrtam igazából. Sok régebben eltárolt cikkötletem van még, ezeket majd szépen 2024-ben fogom folyamatosan megvalósítani.

Havi riportok

Igen kedveltté vált a 2023 májustól indított HAVI RIPORT, ez terjedt, ezt olvasták a legnagyobb számban. Eredetileg e-mail hírlevélnek indult volna, így csak pilot jelleggel kezdtem bele, mert nem voltam benne biztos, hogy akar-e bárki e-mailes spam-eket olvasni. De talán jobb is, legalább ez a havi összefoglalóm teljesen akadálymentes, publikus és úgy tűnik, hogy szeretitek is olvasni hónapról hónapra. Szóval ezt a formátumot igyekszem megtartani és minden hónapban lesz új adag (erőltetett feliratkoztatás, marketingcélú cím- és adatgyűjtés nélkül is).

Havi riportok (2023. május-december) megtekintéseinek száma: 1268.

Havi Riport #001 – 2023/05: 188 megtekintés
Havi Riport #002 – 2023/06: 120 megtekintés
Havi Riport #003 – 2023/07: 32 megtekintés
Havi Riport #004 – 2023/08: 260 megtekintés
Havi Riport #005 – 2023/09: 346 megtekintés
Havi Riport #006 – 2023/10: 170 megtekintés
Havi Riport #007 – 2023/11: 140 megtekintés
Havi Riport #008 – 2023/12: 12 megtekintés

Nos, ha valaki fenné már rám a kést, akkor elmondom, hogy nagyjából teljesen mindegy is, mennyi a havi megtekintési szám, mivel ez erősen szezonális adat. Ha több, sokakat érdeklő eseményről van benne szó (pl. koncert), vagy megjelenik egy fontos zenei anyag, ami több embert érint és vonz (mint pl. a NEW HORIZON válogatás), akkor ez a szám felszökhet. Máskor meg pont nem. Sok tanulság nincs benne, de azt tutira veszem, hogy a július és a december konkrétan halott hónapok, szabadságolás, ünnepek, uborkaszezon. (Ott én biztosan semmit nem adnék ki a helyetekben, mert nagyjából zéró a figyelem, csak a pancsizás és a partizás megy.)

Az EMPELDE 2023-ban

Az EMPELDE a 2022-es, utolsó albumával, a Demagógiai Intézettel gyakorlatilag visszavonulót fújt és onnantól kezdve nem erőlködött azon sem, hogy pályázgasson külföldi válogatáslemezekre és akármilyen remixversenyekre. Akkor az tűnt logikus és járható útnak, hogy egy 12 éves alkotási ciklus lezárása után valami teljesen új zenei projektbe kezdjek új néven, új témákkal és másfajta hangokkal. 2023-ban történtek is ezzel kapcsolatban lépések, el is kezdtem dolgozni alapanyagokon, amiket aztán egy időre egyéb elfoglaltságok miatt félre kellett tennem. Végül számos olyan hatás és elég meggyőző érv trafált belém, hogy komplett átrágtam, átgondoltam a dolgot. A megoldás nem az egyéb leágazás/mellékprojekt/új projekt irányába tendál, hanem sokkal inkább – hosszasabb érlelés és mérlegelés után – minden eddigi kreatív ötlet végül mégis egy új EMPELDE konceptalbumba fog végül besűrűsödni. Mivel 2023-ban rengeteget autóztam és ezek voltak az én zavartalan, magányos „énidőzős óráim”, így a számok jelentős részét autópályákon, főutakon haladva „fejben” írtam és komponáltam. Elég szokatlan megoldás volt számomra ez a tömegközlekedési eszközök, várótermek, sörözők, bárok és íróasztalok (mint klasszikus EMPELDE-dalszerzési helyszínek) után.

A NEW HORIZON válogatásalbumon (melyről bővebben itt írtam) már hallható volt a Forint című szám némi előzetesként, amit Planetdamage barátommal közösen munkálkodtunk készre (ő tette táncolhatóvá és gyógyított sokat a hangzásán), az eredetije az új albumon lesz hallható. A címe Zavarelhárítás lesz, és hozza majd a régi jó, nehézkes, nyers, agyalós-komplex, szövegcentrikus EMPELDE-stílust és hangulatot. Társadalmi témák és terepen felvett hangok bőven rendelkezésre állnak, és ezek hajtanak előre, hogy valami újat alkossak ismét. 2024 folyamán érkezni fog. „Rejtett csavarok, hol vagytok?”

A hazai underground 2023-ban: események, koncertek, új csatornák

Nem tartom magam különösebben egy partiarcnak, de ebben az évben a korábbaiknál is jóval több eseményre el tudtam (akartam) magam vonszolni. A méregdrágára árazott stadionos monstrekoncertek nyomakodása helyett én úgy döntöttem, hogy 2023-ban elsősorban a kisebb klubkoncerteket és a valóban dark underground eseményeket, a hazai formációkat támogatom inkább. Lehet, hogy még nem is teljes ez a lista, de így összeszedve még engem is megdöbbent, hogy mennyi kiváló rendezvényre tudtam odadugni az orromat. Ha valaki fegyvert nyomna a tarkómnak, hogy mondjam el, melyik volt a legjobb, a válaszom az lenne: „Inkább lőj le most!”. Sajnos sok nagyszerű eseményt még így is ki kellett hagynom betegség vagy egyéb elfoglaltság miatt, ilyen az élet. Talán majd legközelebb.

• A partiszezonomat 2023. január 13-án pénteken indítottam a 101 Klubban, ahol a fürgekezű Müller Róbert profi szintimágus jó kis szintipopválogatásokkal röffentette be az évet. Élmény volt vele dumálgatni a szintetizátorszerelemről!
• Fantasztikus hangulatú, valódi baráti találkozó és ipari elektronikus mulatság volt február 24-én az Edith-ben, ahol hagyományosan megünnepelhettük az International EBM Day-t.
• Márciusban 10-én Pécsen az Amper Klubban iamyank és Zsüd, március 17-én pedig a 101-ben Celina és az E-Diode koncertje volt feledhetetlen élmény számomra. (Ez utóbbiról itt írtam.)
• Május 19-én az S8 Underground Klubban a Shadows and Machines zúdított rám gatyábarázó módon mindenféle izmos industrial, dark synthwave és cyberpunk zenéket Light4Storm, Cassetter, Celina, ShadowCode, Control Panel és Androids Do Dream jóvoltából. (Erről itt írtam.)
• Június 15-én a Nagyvárad téren nem hagyhattam ki a NEO zenekar 20 éves Kontroll c. filmzenéjét felidéző koncertet. (Erről itt írtam.)
• Június 24-én a Black Asteroid x Fekete Zaj minifeszten az Arzenálban a Black Asteroid mellett a First Aid Tech, Men + Machine, Detective Kelly, ROT és DJ Syncbutton táncoltattak többszörösen csatakosra. (Erről itt írtam.)
• Július 6-án az Analog Music Hallban az E-Diode és a REARM zenekarok kápráztattak el a tehetségükkel, nagyon hangulatos kis családias összejövetel volt, erre is szívesen emlékszem vissza. (Erről itt írtam.)
• Szeptember sem telt el iparkodás nélkül. Mindjárt elsején az Arbeit Sektor tartott nekem Baján tanévnyitó ünnepséget (erről itt írtam), aztán pár nappal később, szeptember 8-án a Három Holló (Drei Raben) színpadán a BanZaj #48 keretében volt szerencsém látni és hallani élőben Dr. Kondort, a Hakawai-t, Halalnihilt és a Lyuhász Lyácint Bt-t. (Erről itt írtam.)
• November 4-én a 101-ben ismét élvezhettem az E-Diode elektronikus-technikás löketeit, november 8-án pedig a Kris Baha x Kontravoid koncert a Robotban okozott euforikus élményeket. (Ezekről itt írtam.)
• December 8-án az A38 hajó orr stúdiójában pedig a Stahlgeist energikus EBM-je és a francia Blind Delon hol melankolikus, hol elszállós és zúzós gitárjátéka koronázta meg az évemet. (Erről itt írtam.)

A hazai underground számomra rengeteg meglepetést, változatosságot és eseménykínálatot jelentett az évben. Bármelyik koncertre is mentem, mindenhol professzionális, szellemes, barátságos és elemi erőket elszabadítani képes előadókkal, formációkkal és DJ-kkel találkoztam. Lehetett velük mély dolgokról is jókat beszélgetni a fellépések előtti, utáni vagy közbeni szünetekben. Elképesztően izgalmas zenészbaráti beszélgetéseim voltak, ezek közül az őszi Planetdamage/Aras Focum/Empelde kerekasztal-beszélgetés vagy a Kris Bahával folytatott eszmecsere például a leginspirálóbbak közé tartoztak. Nagyon hálás vagyok ezekért a percekért és nagyon tisztelem bennük az alázatosságot, öszinteséget és barátságot. Nem beszélhetek ugyan mások nevében, de bízom benne, hogy ők is így érezték, és hogy együtt vagyunk ebben igazán teljesek.

2023-ban két új izgalmas csatorna is elindult, ami a dark elektronikus zenék népszerűsítését hivatott szolgálni. Az egyik a Radio Kaleid, amely mély merítéssel, válogatásokkal és tematikus műsorokkal örvendezteti meg a hallgatókat, a másik pedig a Disorder Podcast a YouTube-on, ahol Dj Hullám és Lvcretia havonta veséznek ki és pontoznak (le/fel) zenéket. E videós sorozat november (#4) havi adásában a zenei fanzinok kapcsán röviden még a HUN / INDUSTRIAL \ TECH is megemlítésre került. Hurrá!

Magyar kiadványok, amiket idén nagyon imádtam

Tudjátok, elég szigorúan mérek, egy-egy szám kitolása a szülőcsatornán számomra nem számít még kiadványnak. 3-5 perc alatt ne várjatok tőlem se véleményt, se érzelmeket. Emberből vagyok, az életidőmmel ga(rá)zdálkodok. Ebből kifolyólag amiket számlálhatlanul sokat pörgettem az év során mindenféle élethelyzetben, igen fontosnak és figyelemre méltónak, felvillanyozónak tartottam (bármiféle sorrendiség nélkül, és a félreértések elkerülése végett: itt most ABC-sorrendben szerepeltetve):

• Calm T: In Symbiosis with Evil (2023.11.10.)
• First Aid 4 Souls: Dancing At The Abyss (2023.05.05.)
• First Aid 4 Souls: Laudator Temporis Acti EP (2023.09.08.)
• First Aid Tech: First Aid Tech EP (2023.11.30.)
• New Horizon: A Hungarian Electro​-​Industrial Compilation (VA) (2023.09.07.)
• TieF Lärm / Feldmann Tibor: Works 2007 – 2021 (2023.08.31.)

Nagyszerű munkák mind, „egész emberesek”, azaz rengeteg meló van mögöttük, emiatt maximális főhajtás. Ennél persze jóval több klassz munka látott napvilágot, felsorolni is nehéz lenne. Örülök mindenki termésének.

A külföldi underground 2023-ban számomra

Itt most eléggé bajban vagyok, mert a tömegízlés nem esett egybe az enyémmel és nosztalgikusnak, elfogultnak, különutasnak és hyperkritikusnak is számítottam idén. Ami nem akkora gáz talán, de érveljetek nyugodtan. Röviden: számomra a külföldi színtér igen kevés egyedi, megrázó, felrázó, innovatív újdonságot tartogatott, pedig roppant türelmesen rengeteg (egyébként kurvára bosszantó) dolgot végighallgattam mások erős ajánlgatása miatt. Szóval emiatt most elég rigid lett a listám, de legyen ez pusztán az én bajom.

• Clock DVA: Noesis (2023.02.20.)
• The Seven Whores of the Apocalypse: All Through the Waste (2023.04.28.)
• Machine Command: New Socialism (2023.11.10.)
• Kris Baha: GHOSTS IN THE MACHI​И​E (2023.10.25.)
• Baroque: Overexposed (2023.04.21.)
• Yokel: Grockle Vision (2023.06.16.)
• The Stroymachine: Renesonanza (2023.11.10.)
• Vince Clarke: Songs of Silence (2023.11.17.)

A fentieken túl bizonyára leakadt még rengeteg nagyszerű, kompetens lemez (elismerem), ami felkerülhetett volna az idei listámra, viszont ezeken nem kellett egy percig sem gondolkoznom, mert egyértelmű volt. Ami pedig nem került fel, azon meg indokolatlanul túl sokat kellett volna töprengenem, ahogy például a DM: Memento Mori-n is. Tömeghype-loop-okra pedig nem ülök fel többet. Azok az idők elmúltak.

Ipari kirándulgatásaim

Az év során igyekeztem gépmentes, pihenős, kirándulgatós időszakokat is tölteni és kibújni a négy fal közül. Ebből ugyan többet terveztem, de így sem panaszkodhatom, mert új helyeket, objektumokat, városi martalékokat felfedezni még mindig lehet. Kedvenc inspiratív úticéljaim voltak 2023-ban a LAM (Light Art Museum), Eszék, Kalocsa és Tatabánya, ahol kedvemre fotózgathattam mindenféle ipari dolgokat, grafikáknak és illusztrációnak használható témákat.

Médiafogyasztásom: zuhanóban

Nos, ebben meglehetősen mértéktartó voltam az elmúlt évben, köszönhetően egyrészt a fókuszálási, kritikai és időmenedzselési képességem erősödésének, másrészt annak a sok, gyakran szégyenteljesen alacsony színvonalú, nívótlan, de cserébe túlerőltetett médiaterméknek, amiket azért – valljuk be őszintén – könnyedén ki lehetett hagyni. Rádiók, tévék, hírportálok, celeb-esztrádműsorok és vetélkedők, szuperhősfilmek, mindenféle okosnak és/vagy szórakoztatónak látszani akaró YouTube-csatornák és streaming-szolgáltatók: szevasztok és sok sikert 2024-ben a nézőkért, hallgatókért, olvasókért, fizetőkért, feliratkozókért, klikkelőkért folytatott ádáz küzdelmetekben. Az is bolond, aki ilyesmikre pénzt költ és az értékes életidejéből áldoz, de lelke rajta, mindenki saját maga dönti el, hogy mivel rothasztja végül káposztalevesre a saját agyát. (Én inkább a jó könyveknél, lemezeknél és régebbi filmeknél maradtam. Azok nem okoznak annyi csalódást.)

Filmek / Sorozatok

Nálam az év legkülönlegesebb mozis csúcsélménye és egyben magyar sci-fije, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta animációs nagyjátékfilmje, a Műanyag Égbolt (White Plastic Sky) volt.

Egész speciális hangulatúnak és egyedinek éreztem az apokaliptikus, világszétesős, szörnymentes horror/thrillert, a Távol a világtól (Leave the World Behind) c. filmet is. Kicsit engem a Don’t Look Up! (Ne nézz fel!) filmre emlékeztetett, az volt még hasonlóan év végi világvégében gyönyörködés. Az égvilágon senki nem tanult belőle semmit amúgy, tényleg kár az embereknek nagy költségvetésű filmeket forgatni, mert a felejtés és az elhülyülés sebessége exponenciálisan növekszik tovább.

Sorozatokból viszonylag keveset fogyasztottam, talán a Silo első, a The Bear első két, és a Black Mirror hatodik évadát tudtam értékelni legjobban. Csupa életvidám és optimista cucc!

Könyvek

2023-ban elég sokat olvastam, főleg szakkönyveket, de regényeket is. Viszont számomra az év könyve egyértelműen Rick Rubin: A kreatív folyamat: Az alkotás mint életmód c. könyve volt. (Ebben a Havi Riportban írtam is róla.)

Kettévált világ: a régi energiák teljes elengedése

A 2023-as évemet egy elég érdekes hullámvasúthoz tudnám hasonlítani, amiben volt lent, de fent is bőven. Ahhoz, hogy több lehessen a fent és kevesebb a lent, sok mindent át kellett viszont szabnom és letiszítanom az életemben:

• Erősen átszabtam az emberi kapcsolataimat és már nem vonódok be többé mások ilyen-olyan, beteges elemjátékaiba, elvárásaiba. Mindenki rakjon rendet szépen a saját fejében előbb, én is azt teszem, ezért nem asszisztálok és statisztát sem játszok tovább a fejekben összegubancolódott gondolati hányásgombócok szétválasztásához. Teljes mértékben távolságot tartok a toxikus emberektől, nem működöm együtt velük a kis játszmáikban.
• Nem követek közéleti témákat, nem olvasok és nem nézek politikai híreket, teljes mértékben kivonultam a „hergelővilágból”. Aggódjon és féljen az, aki hagyja magát aggasztani és megfélemlíteni.
• Nem tartok már lépést a konzumtechnológiai fejlődéssel, igyekszem a meglévő eszközeimet szervizelni, karbantartani, ápolni, megóvni és örülni nekik! Szerencsére semmiféle eszközöm nem romlott el előző évben, így nem kellett cserélnem, pótolnom sem az inflációs csúcsok alatt. Anyagi veszteség és technológiai büntetés sem ért. Alapvető élelmiszereken, pár CD-n és könyvön, valamint egy pár cipőn kívül nem vettem semmit és mindent, amit csak lehetett, felújítottam, újrahasznosítottam, átalakítottam.
• Elszörnyülködve tapasztaltam, hogy tech-cégek mi mindenre nem képesek annak érdekében, hogy profitot szerezzenek és közben apró darabokra törjék az ember figyelmét – ráadásul épp azokban a kritikus időszakokban – amikor a leginkább összpontosításra és elmélyülésre volna szükség. A kötelező és szükséges karbantartás egy dolog, de mások munkájának és figyelmének módszeres szétverése, a folyamatos nyomasztás, az egy teljesen más dolog. Szóval a fókuszálás megtartását és az idegesítő tényezők leválasztását a jövőben is elemi fontosságúnak tartom és kibővítem a védelmi mechanizmusaimat. Még koherensebb lézernyalábbá válik a figyelmem ezentúl.
• Sokat találkozhattam, kommunikálhattam a barátaimmal és mindig tanultam tőlük valami újat, okosat, rendszeresen kaptam tőlük előremutató és bíztató gondolatokat. Ezek számomra többet értek minden megvásárolható tárgynál.

Összességében elmondható, hogy a 2023 nagyon kijózanító év volt, melynek következtében ideje volt elengedni mindenféle régi, negatív, lehúzó energiákat, gondolkodási mintákat és egycsapásra kettéválasztani a világot: hátrahagyni mindazokat a dolgokat, ügyeket, embereket, amelyek semmiképpen nem hordozhatók, nem cipelhetők tovább. A korábbi években is ezen tipródtam, de mostanra sikerült elérnem és ez nagy fellélegzést, megkönnyebbülést jelent nekem.

Az alólunk kimenő szőnyegek: nem technológiák, hanem emberek

Lehet, hogy túl hatásvadász volt az alcíme ennek az éves jelentésnek, de 2023-ban, amikor egyre szűkülnek a lehetőségek, minden irányból szorongatva, macerálva érezzük magunkat, akkor érthetően kapaszkodókat keresünk. Kik tárgyakat vadászgatnak össze pénzért, kik meg olyan emberek társaságát keresik, akikkel közös az értékrend, hasonló a gondolkozás, még ha az életvitel eltérő is.

2023 ebből a szempontból a tragikus veszteségek éve volt, ugyanis értékes, fontos és alkotó embereket, barátokat, rokonokat veszítettünk el hirtelen és váratlanul, ami hónapról-hónapra rázott meg minket, akár személyes kapcsolatban álltunk velük, akár nem. Igen sokan ráadásul drámaian fiatalon mentek el.

Biricz Tibor Szilárd (Riki Church), Szedlák Ádám (Meti Heteor), Palotai Zsolt (DJ Palotai), Bertók Krisztina (Bánkitó Fesztivál), Mark Stewart (The Pop Group), Peter Renkens (The Confetti’s), Shane MacGowan (The Pogues), Kevin ‘Geordie’ Walker (Killing Joke), Andy Rourke (The Smiths), Angelo Bruschini (Massive Attack), Monte Cazazza, Michael Formberg (Paralyzzer, Paranoid) és még sajnos hosszan lehetne folytatni a sort. Folytatódni fog hosszan ezután is, legyünk erre lélekben felkészülve, ugyanis abban a korban vagyunk, amikor egyre többen mennek majd el, a mi korosztályunkból is. Itt hadd idézzem szabadon Sadhgurut, aki egyszer azt mondta: „Reggel ha felkelsz, járj körbe, és nézd meg, hogy mindenki felkelt, lélegzik-e. Igen? Nagyon jó! Akkor életben vagyunk mind és ez töltsön el örömmel, hisz az élet jó.”

Csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy figyeljünk oda egymásra. Ne halogassuk sokáig a látogatásokat, találkozásokat, beszélgetéseket, mert ki tudja, holnap lesz-e még lehetőségünk rá. A technológiák elhullásánál sokkal lényegesebbek azok az emberi kapcsolatok, amelyekkel rendelkezünk és amiket építhetünk, erősíthetünk. Fordítsuk át az időfelhasználást az előbbiről az utóbbira. A technika és a média majd lesz szíves és szépen megvár, nem szalad el. Az élet viszont nagyon törékeny és nincs rá se garancia, se szerviz. Mindenki, aki elmegy, éljen bennünk lélekfáklyaként tovább. Adjanak nekünk erőt a folytatáshoz. Vigyük tovább a szellemiségüket. Folytassuk, amit ők elkezdtek, de nem tudtak befejezni. Nyújtsunk egymásnak segítő kezet ebben. Legyünk egymás kapaszkodói, támaszai – de nem kihasználói vagy kiszolgálói.

Kilátások 2024-re

Konklúzióból volt bőven. 2022 végén és 2023 elején csordultig terveztem mindenféle tevékenységekkel és elfoglaltságokkal az életemet. Rengeteg projekttervem volt (barátaim egy része most hördül fel éppen: „Na jó, ugyan kinek nem?”), amelyeket egyszerűen félretoltam, mert nem volt életszerű. Az Idő kegyes. Mindenkinek ugyanúgy 24 óra egy nap és ha megveszekedsz, tényleg mindent bevetsz, akkor sem tudsz belőle 28-at vagy 42-t csinálni. Önfegyelem, elengedés és belátás segíthet abban, hogy jól tudd beosztani és minden tényleg fontosra jusson. De erről az új magazinszámban úgyis lesz egy jó kis esszé. Akartam én az év során élőben fellépni, könyveket, zenéket kiadni, többet sportolni, utazni, felújítani és festegetni is, de többször át kellett alakítanom, gondolnom, átértékelnem ezeket a terveket és nincs bennem szorongás emiatt. Amit nagyon-nagyon akartam, amik tényleg sürgősek és fontosak voltak, azokat viszont megvalósítottam. Néha kicsit érdemes hátradőlni, megállni, megpihenni, értékelni, megünnepelni azt, ami sikerült és nem tovább hajszolni a végső kimerültségig és alattomos betegségek kialakulásáig azt a bizonyos Egót, Szuperhősséget. Mindent idejében. Sok dolog amúgy magától is megoldódik, elmúlik, tárgytalanná válik akkor is, ha nem avatkozunk be. (Nekem ez nagy tanulság volt.)

Többen úgy vélik, hogy 2023 annyira rossz, hordalékos és eszelősen sűrű év volt, hogy 2024 már biztosan csak jobb lehet. Nagyon nem értek ezzel egyet. Ez csak az emberi elme szokásos „előre megszépítő” projekciós játéka. 2024 véleményem szerint semmivel sem lesz jobb vagy rosszabb mint az előző évek bármelyike. Ugyanúgy szanaszét fogják facsargatni mindenki agyát, hirtelen irányváltoztatásra, újratervezésre, átértékelésre, trükközgetésekre fogják kényszeríteni az embereket. Rohadt nagy lesz a zaj. Az ára semminek nem fog esni, sőt. Elmarad az annyira nagyon várt gazdasági csoda. A klímát se menti meg senki, senkit se érdekel igazán. A fogyasztók ugyanúgy intenzíven fogyasztani fognak. Ócska folytatások, remake-ek, ismétlések, szlogenek, populista szólamok zúdulnak majd mindenkire. Nem lesz nagy fordulat. Nem lesz több remény. Nem lesz okosabb a világ. Nem zabál fel senkit reggelire a cserkészkolbász és a vajas croissant mellé a mesterséges intelligencia.

Te, ti, mi viszont mindig kinyithatjuk a védőernyőinket. Beüthetünk még egy kampót a hevederünknek az omladozó, szétkorhadt vázszerkezetbe, akár még a mestergerendába is. Levehetjük a lábunkat kicsit a gázról. Beengedhetjük magunk elé a rohanókat a sorban, akár indexel, akár nem. Rámosolyoghatunk ok nélkül a másikra, bólinthatunk neki békésen. Odaadhatjuk valaminket. Legyen az a saját szívünk, egy nélkülözhető szerszám, egy fekete, elnyűtt póló vagy pár megmaradt pogácsa. Megállhatunk és megtalpalhatjuk a sok lótifutiban elkopott bakancsunk talpát. Felhívhatunk valakit, hogy érdeklődjünk az állapota felől. Velünk van az underground különutas, gyakran reménytelennek, életuntnak, rombolónak tűnő, de valahol mégis összekapaszkodó, támogató, bizakodó szellemisége. Lehet, nem hiszünk szirupos, utopisztikus csodákban, végkifejletekben és a világ fokozatos romlását, pusztulását figyeljük folyton, a csökkenő vagy épp emelkedő pulzusán tartjuk az ujjunkat, erről írunk, ezt zenésítjük meg, ezt bábozzuk, mozogjuk el folyton. De bármikor kialakíthatjuk a saját stratégiánkat. Mondhatunk dolgokra nemet és „hellyeah!”-igent is. Mindig választhatunk új önkifejezési, megküzdési, feldolgozási módokat. 2024 olyan lehet, amilyennek mi magunknak alakítjuk. No offense. Just try.