Explosive Diode Live | CELINA | SH3D0WC0DE | FINEAS @ 101 KLUB

2023. MÁRCIUS 17., PÉNTEK, 20:30–4:00

Nézem, nézem a programot és vakargatom fáradt fejem, hogy péntek este 20:30-tól hajnal 4-ig hogy lehet ezt a pörgést bírni? Már jó ideje be volt vésve a naptáramba ez a program, ugyanis Celináról épp írtam a HIT_ISS06 magazinszámban, élőben viszont még nem sikerült elcsípnem őt, itt volt hát az alkalom. Az Explosive Diode zenekar tagjaival pedig már régóta szerettem volna beszélgetni, mert egy nagyon ügyes, feltörekvő és tehetséges magyar formációról van szó.

Explosive Diode

Mire odaértem a 101 Klubba, amely nem csupán a hazai és külföldi Depeche Mode rajongók átszellemült találkozási helyszíne, hanem egyre több minőségi EBM és techno live és DJ esemény központjává is kiforrta magát, addigra a E-Diode már ügyesen beállt, pár utolsó simítás és check volt csak hátra, így válthattunk még előtte pár szót. Sokat persze nem tudtunk beszélgetni, mert a fiúknak kezdeniük kellett, hogy beleférjenek az idősávjukba és minden számukat előadhassák és új szerzeményekkel is megspékeljék az estét.

Annyit tudtam róluk, hogy műszakik, IT-s guruk, és a Connecting Cyborgs EP-jük idején figyeltem fel rájuk, jól be is véstem őket a Trello-mba, hogy mindenképpen kövessem őket, mert ilyen csapat ritkán jön létre csak úgy a “semmiből” (Nyilván nekik is van eredetük, de erről majd máskor). Eddig sajnos lemaradtam a korábbi élő fellépéseikről, azonban a mostani akciójuk minden kihagyott eseményért kárpótolt, így örömmel végigtáncikáltam az egész fellépésüket. Annyira hiányzott már valami igényesen konstruált, teljesen őszinte, szintetizátorokkal és korhűséggel előadott örömzene!

Ők pedig nemhogy simán abszolválták ezt, de számomra úgy tűnt, hogy még ha alig hitték is el, de azért élvezték maguk is és mi is. Nem is kell ennél több, remek összhang volt a közönség és a csapat között. Valódi hangszerek, effekt-terminál, engem már a kábelek látványától is a szédülés fogott el (hogy lehet ennyi mindent átlátni, vezérelni???), és teljes szinkronban volt ez a három különc fickó, egyetlen hangot sem vétettek, holott három nagyon különböző személyiség. Tűz-Víz-Olaj!

Épp ilyen az, amikor a cél közös, és mindenki a tudása legjavát tolja bele. Mindezt merő örömből. Mert az E-Diode tényleg valódi örömzene, eredeti team-munka, és csak azt tudom kívánni, hogy sokáig bírják még, és csatakosra táncoltassanak rajtam kívül még nagyon sok embert. KORG Kronos, novation, BOSS 505 Loopstation, és megannyi cucc volt a pultjukon (leltározni se volt időm!), teljesen beleadtak mindent, hogy igazán jó legyen a hangulat, és ezt a közönség elégedett kurjantásokkal nyugtázta (köztük én is). Oldalt a LED-tévén igen kreatív E-Diode videók mentek, bár erre kevés lehetőségem volt figyelni az ugrándozás közben, így csak pár snittet tudok felidézni: kikötői konténerpakolás, sűrűre vágott áramköri rajzok cikázása, video-klipek, rozsdaövezetek képei, olajoshal-konzervdoboz kapirgálás, forgó E-Diode logó, minden szinkronban a ritmussal, valódi karakterek felbukkanása, azaz jófajta, energikus eufória.

A 101 Klub talán már szűk is nekik, alacsony belmagasság, visszafogott hangerő, ezért egyszer még szeretném megélni az életben, hogy magasra ugrálhatok az álmennyezet beszakítása nélkül (délután 2-kor, 40 fokban, full napfénysugárzásban is élvezném) és 4X-es hangerővel akarom őket hallani! Szeretnék addig élni, hogy ez összejöjjön! A fiúk tisztességgel előadtak mindent, amit lehetett, a Bandcamp-ről elérhető anyagaikat, köztük a kiváló pezsgést biztosító Nuclear Trilogy számait, sőt még többet is.

Mindig szkeptikus vagyok a gitárral kísért electro-produkciók esetén, de meg kell állapítsam, hogy a basszusgitárnak (vagy akármilyen elektromos gitárnak) határozottan helye van az ilyen formációkban. Vicceskedni akartam, ezért meg is jegyeztem, hogy a rockabilly stílust is sikerült becsempészni ebbe, de végül együtt nevetgéltünk rajta, hogy tényleg, és ettől válik igazán élővé, energikussá, energiával dúsítottá ez az egész. Picsába a stílusokkal és kategóriákkal! Csöppet sem bántam, mert nagyon feldobódtam ettől és hálás vagyok érte. Nekem kellett volna fizetni nekik, hogy alaposan átmozgattak!

Az Explosive Diode előtt még hatalmas út áll, és szeretnék ennek még sokáig a részese lenni táncoló-tapsoló rajongóként. Sokféle elektronikus zenész létezik, sokféle gyökérrel (mármint autentikus zenei eredettel, mély inspirációs forrásokkal, valódi őserővel, nem pedig megközelíthetetlen sztárallűrös egoista parasztokkal – tessék jól érteni!), és én nagyon élveztem azt, amit ők csapatmunkában és tökéletes összhangban elénk tártak a 101 Klub raklapjain, szóval minden támogatásom az övéké). Az pedig már csak a hab a tortán, hogy tisztességgel viselték a rajongók gratulációit, vállveregetéseit, pedig jócskán el lehettek fáradva. Én nagyon el lettem volna a helyükben. Nem tudom, mekkora lehetett rajtuk a nyomás akkor péntek este, de ennek semmi jelét nem adták. Az E-Diode valódi power electronics zenekarként definiálta magát aznap este ügyesen felépített műsorral. Üresjáratoknak, unalomnak semmi teret nem hagytak.

Celina

Celina, a Cyberqueen. Az ő szettjére külön kíváncsi voltam, mivel az összes videóját végignéztem, és engem meggyőzött arról, hogy nagyon érti a dolgát. (Aki nem hiszi, olvassa el a HIT_ISS06-ban az Origins című lemezének szűzhallhatási-elemzési cikkét, eléggé meggyőző az is.) Eleve nem hemzsegünk női dark underground előadókban, mert ez amolyan “marcona, pasis szakma”, így égett be ez sok fejben teljesen rosszul, pedig nem is állhatnánk messzebb a valóságtól. Mostanában több női fellépőt láttam, és rácáfolnak simán a sztereotípiákra. Nagyon is jól érzik ők a sötétebb elektronika vonzerejét, rezgéseit, a brutálmély basszusokat, kiállásokat, ráengedéseket és ügyesen zsonglőrködnek az ipari effektek, fémes zajok legjavával. Sokszor behorpasztották a halántékomat élőben és felvételről is. Amúgy sohasem gondoltam, hogy ez nemfüggő lenne, sőt, kifejezetten jobban figyelek azokra az előadókra, producerekre, akik képesek szétrombolni ezeket a sokszor fals sztereotípiákat. Ráadásul elég sok olyan előadót hallgatok mostanában, ahol a társulat fő tagja frontnő, hacsak nem egymaga elviszi a vállán az egész produkciót. Szóval Celina ügyesen tovább főzte a levest aznap este, váltogatta a midtempós szakaszokat a sűrű szeletelésekkel és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy annyira belemelegszik ő maga is (imádtam, hogy képes átélni a saját zenéjét, és teljesen fel tud benne oldódni), hogy egyszer csak ledobta a bőrdzsekijét, vállain valami jövőből itt felejtett, cybermintás ruhadarab maradt, önfeledt és ritmusszinkronizált légbe csapásokkal bíztatta a pultja előtti téren összegyűlt híveit és velünk együtt ugrándozott. Teljesen jelen van, minden rezdülést érez, tudja mikor mi következik, artikulálja még a hangmintákat is. Aztán egyszer csak váratlanul lejött a közönség közé mikrofonnal és énekelt, szóval van remény, lesznek szövegek, lesz remek hangulatteremtés, storytelling, drámai hatások. Celina szintén egy olyan előadó, akire érdemes lesz odafigyelni az izgalmas jövőben (ami a mi sivár és eseménytelen jelenünk ebben a fényszögben, de ez majd úgyis változik, hiszem), mert egyszerre ott van mindenütt, hisz épp aznap, a fellépése napján jelent meg a Dead Code, amit The Neon Droid-dal közösen készítettek. (Kiváló track!)

Az ő sorsa semmivel sem egyszerűbb, mint bárkié. Folyamatosan dolgoznia kell önmagán, akárcsak mindannyiunknak, ez a sorsunk, this is the way, sorry. Új témákat találni, konstrukciókat építeni, tempót tartani, be- és átmozogni trendeket, tereket, néha ellenszélben, máskor sodrásirányban, eszelős időutazásban, eszközökben, vérben, megcsalatásban, színpadi körülményekhez adaptálódva, de mindvégig hitben, erőben, elhivatottságban és jófajta rezgésekben. Mindezekért nagyon respektálom őt, mert versenytársa alig akad. Igazából innentől (tőle) válik érdekessé, hogy milyen irányban fejlődik tovább a színtér, hol képződnek keresztutak, merre tart tovább a dark elektronikus zene, ha egyszer a synthwave, cyberwave és a játékipar elhalványul, elvékonyodik. Ki fogja a vascsövet a kezébe venni és az olajoshordókat dühében laposra verni? Megannyi kérdés!

Utolsó mormogásaim:

A live produkciók valódi, munkahetet kilazító élmények voltak, ezért csak ezekről ejtettem itt szót. Bizonyára a DJ-szettek is jól sikerültek, de azokról most nem tudok beszámolni, mert pakolhatnékom és mehetnékem támadt. Valami darálós anime-szekvenciákat, snitteket még láttam, plusz egy külföldi hajóskapitányfélét hőzöngeni az egyébként mindenkor végtelenül rendes és türelmes személyzettel. Sokszor megfordulok ott, ezért vendégszeretetről nem nyitok vitát.

Másik fájdalmam pedig továbbra is az, hogy változatlanul egymásra szerveztek ugyanarra a napra, ugyanarra az időpontra hasonló programokat. Legyetek tekintettel egymás munkájára, előadóira és közönségére! Egyeztessetek, beszéljétek meg, nem olyan nehéz az! Kommunikációnak hívják, évezredes, bevált emberi innováció ez. (“Nem építik a közösséget, csak etetik” – PF)

Egyébként tökéletes este volt, ezért köszönet a 101 Klubnak, az E-Diode zenekarnak, Celinának és mindazoknak, akik velem, velünk együtt táncoltak vagy csak mosolyogtak szelíden a sötétebb sarkokból.