Éves jelentés 2022
ANNUAL REPORT 2022

“Tengelytörést szenvedtünk fülsüketítő csendben”

Ami tönkremehet, az bizony tönkre is fog.

Legalábbis 2022 aligha szólt számomra másról, mint erről. A tér, az idő, az érzelmek, emberi kapcsolatok, a szerelem, barátság, szeretet, az eszközök és a tech folyamatosan vészjóslóan kavargó, sötét tónusú sűrűségéről és semmibe fordulásáról. Könnyen, sőt könnyelműen lehetne negatív egyenleget is vonni egy ilyenkor szokásos évértékelés során, azonban a rapszodikusan vezetett, “ÖRÖMNAPLÓ” és “SZOMORÚSÁGNAPLÓ” feliratú Trello-kártyáimat sorra nyitogatva azért talán mégsem ennyire egyoldalú az összkép. Ezt igyekszem most valahogyan tényszerűen leltározni és elraktározni.


A H.I.T. teljesítménye

HIT_ISS05, ami szinte agyonvert

Hatalmas hajrával és lelkesedéssel készítettem a HUN / INDUSTRIAL \ TECH magazinom HIT_ISS05 számát, amely több szempontból is túlszárnyalta a korábbi kiadványokat, hiszen a hazai és külföldi dark underground szubkultúra, valamint 60 év ipari zenei áttekintése nem kevesebb mint 348 oldalon került bemutatásra. Ha úgy vesszük, ez már azért elég jó vaskos könyvnek számít, súlya és terjedelme van, amilyenre korábban nem volt még példa. Mikor átvettem a két A4-es méretű, nyomtatott és bespirálozott példányát (ami baráti, olvasói ajándék volt), szinte felnyögtem. Akkor szembesültem vele csak igazán, hogy ez mekkora teher valójában. Nem is a beleölt munkaórák, a kontrollolvasás, szerkesztés, javítás, illusztrálás, a füleimre égett fejhallgató miatt volt nehéz, hiszen akkor épp állás nélkül voltam, ráértem elszüttyögni vele, hanem utólag azt a telefonkönyv vastagságú cuccot kézbe fogva, átlapozva, itt-ott beleolvasgatva jóval súlyosabbnak hatott. Szinte agyonvert.

HIT_ISS05 promókép
A HIT_ISS05 magazinszám Facebook-promója

Köszönöm mindazoknak a régi és új olvasóimnak, akik bátran megpróbálkoztak a magazinom megismerésével, olvasgattak, szemezgettek belőle idén, megosztották másokkal, terjesztették bármilyen csatornán. Az egyik kedvenc sharing-szövegemet – már csak a roppant találó Bishop-hasonlat miatt is – szeretném idézni:

A fanzinkultúra mégsem halott, köszöni, jól van és kúszik előre, mint Bishop a szellőzőcsatornában. Hála az olyan kezdeményezéseknek, mint a HUN.INDUSTRIAL.TECH fanzin, ami az elmúlt évek első negyedévében csorog le az incoming, majd a fanzin könyvtárakba, hogy legyen mit olvasni az ipari kultúráról – a kevés olyan hazai tartalomgyártó projekt között tartom a színtéren, ami profi minőségben hozza azt a hangulatot, hangvételt és hangteret, ami miatt beleszerettünk az ipari zenébe. Szóval 348 oldalon jött az új áldás, áttekintve 1992-t, 2022-t és 2052-t is, hatvan évnyi jobbfajta szignál.

Planetdamage: https://www.facebook.com/planetdamage

Új H.I.T portál + Facebook oldal

A magazinszám elkészítése mellett foglalkoznom kellett a magazin új online (tár)helyének megtalálásával, keretrendszerének nulláról való felépítésével is. A blog.hu-s évek után eljött az a fordulópont, amikor érezni kezdtem, hogy nem függhetek tovább olyan informatikai platformtól, amire a “nemzetgazdaság” már rátette a mancsait. Így rekordgyorsasággal felhúztam egy új H.I.T portált saját domain-nel, tokkal-vonóval, gondosan bekötött analitikákkal. 2022. március 13-tól kezdve békésebb és remélhetőleg stabilabb otthona lett így a PDF-magazinnak, a kapcsolódó blognak, és az adatbázisoknak, megkockáztatom, talán az egész hazai dark undergroundnak is. Sablonváltás miatt idén novemberben ráadásul egy korszerűbb, mobil- és olvasóbarátabb, “online magazinosabb” felületet és rugalmasabb struktúrát kapott, amellyel elégedettebb is vagyok. Magam építettem, ez alól tehát már semmiféle idegen főalkatrész sem hullhat ki, hiszen a saját template-em, így nem szorulok tovább más fejlesztők kódhulladék-konzerveire és arrogáns/fizetős szupportjaira sem.

Egy kis H.I.T portálstatisztika

A H.I.T magazin és a portál 2022-es, rövid analitikai áttekintése következik. Azonban azt tudni kell, hogy ez még nem egy teljes évnyi adatmennyiségből áll össze. Csak az indulástól mostanáig, a 2022. március 13. és 2022. december 26. közötti időszakról van szó:

A portálom 1 219 (83%) új felhasználót számlált, 250 (17%) visszatérőnek számított. Ők együttesen 3 795 oldalmegtekintést generáltak. A social csatorna (Facebook-csoportok, megosztások) terelte a magazin felé a legtöbb felhasználót (865), második helyen közvetlen forrásból érkeztek (260), de lassan emelkedik az organikus (keresőmotorok) útján érkezők száma is (106). Webes linkről érkező felhasználó kevés volt (31), de ez is igen tanulságos, mert viszonylag kevesen működtetnek saját underground honlapot vagy portált, és ők se foglalkoznak különösebben a linképítéssel. A mainstream-underground keresztcsatornázottság pedig egy ennyire szűk és marginális szubkult piac / termék / közönség irányába pedig ugyan mégis miféle lepattogzott diszkógömbből, honnan és tulajdonképpen miért is lenne? Mindegy is.

H.I.T STAT2022 felhasználók
H.I.T STAT2022 felhasználók

A H.I.T portál oldalainak pörgési listája is érdekes képet mutat (legalábbis számomra).

H.I.T STAT2022 oldalak

Hányan szedték le idén a HIT_ISS05 magazinszámot?

A március közepén beindított, új H.I.T portálról összesen 172 magazinletöltési eseményt regisztráltam. Ebből a legutóbbi HIT_ISS05.pdf számot 136 alkalommal töltötték le, a fennmaradó 36 letöltés pedig eloszlik a korábban kiadott példányok között. (Ezeket hoztam át év elején a GDrive-ból, és korábban Bit.ly-n keresztül mértem.)

Ha összevetjük a letöltési eseményszámot a fenti oldalcím listával, az látszik, hogy a HIT_ISS05 landing oldala 405 megtekintést ért el (2. hely), azonban mostanáig 136 PDF-letöltés valósult meg. Azt sajnos nem tudom pontosan mérni, hogy ebből mennyi lehet a tényleges olvasóm, azaz a letöltés után hányan nyitották meg a PDF-dokumentumot és olvastak, görgettek is bele. Így csak annyit érzékelek az adatokból, hogy a linkre kattintva a PDF valahová, valamilyen eszközre “lecsorgott”. Itt van vége a dalnak és az uncsi statisztikáknak, viszont a transzparencia és a betyárbecsület ezt kívánta. Hátha másnak is tanulságos mindez, mielőtt hozzám hasonlóan, belefogna egy, a réteg rétegének számító magazinportál vagy digitális kiadvány építésébe – ezen a mesésen sok lehetőséget és ígéreteket tartogató, ám de tollbetétszűk, magyar (szub)kulturális piacon.

Mindezekkel együtt, azt hiszem, nem lehetek elégedetlen. Van vele munka, ez talán látszik is rajta, de számos fontos hobbimat (zenehallgatás, írás, webfejlesztés) tökéletesen fedezi.

Az olvasóimnak pedig felettébb örülök. Köszönöm, hogy vagytok.


Az EMPELDE teljesítménye

2022-ra fontos célkitűzésem volt két új EMPELDE album megjelentetése. Ezek teljesültek is.

EMPELDE: Medián (2022)
EMPELDE: Medián. Megjelenés: 2022. április 24.
EMPELDE: Demagógiai Intézet (2022)
EMPELDE: Demagógiai Intézet. Megjelenés: 2022. szeptember 23.

A Medián egy könnyedebb, elektronikus hangszerelésű, instrumentális hangképeket festő, elszállósabb albumnak készült, melyben keserédes, kényelmesen lebegős, energikus, filmszerű és intellektuális cyberpunk lenyomatokkal rendelkező túravezetés mozzanatai keverednek az áttechnologizált és átmediatizált átlagember hétköznapjainak gyorsan kiürülő, filmszerű, kontrollálhatatlan tudatvesztéséről.

A Demagógiai Intézet ezzel ellentétben egy masszív politikai, társadalmi és rendszerkritikai album, melynek hátteréről és számról számra lejegyzett inspirációiról, szubjektív történeteiről még készülök írni részletesebben.

Megnyugtatóan underground “közöny-érzés” az, hogy egyik körül sem alakult ki különösebb hype, felfordulás vagy elsöprő erejű gyűlöletcunami, és 2022-ben már szinte ez is valami. A Bandcamp-statisztikám azt csicsergi, hogy a Demagógiai Intézet lassan, de biztosan kúszott fel a második leghallgatottabb (és legtöbb egyedi hallgatót) felmutatni képes EMPELDE anyagommá. A Medián viszont tartósan beragadt a 8. helyen. A listát még mindig a 2019-es, bukolikus és viccesebb hangvételű Robotok falun című albumom vezeti. Azonban ez a helyzet még fordulhat, elvégre egy alig három hónapja kiadott zenei anyagról van szó. Idő kell mindennek. Ez nagy tanulság.

Míg a Medián viszonylag könnyen megszületett, addig ez a Demagógiai Intézetről már közel sem mondható el. Ez utóbbi kínkeserves alkotási folyamatként él a fejemben még mindig. A szövegek, a vokál és a zenei alapok sokszori újragyártásával, csiszolgatásával, letisztázásával megszámlálhatatlanul sokszor próbálkoztam. A közélet, közbeszéd, korrupció, karaktergyilkosságok, kritikátlan közösségi kínlasztások pedig folyamatosan csak bosszantó alátámasztásokkal, igazolásokkal, megerősítésekkel táplálták, tüzelték, morzsolták a készülő zenei anyagomat.

Az EMPELDE zárómérlege

Az EMPELDE 12 éves, abszolút magányosan elkövetett alkotási folyamata után idén úgy döntöttem, hogy itt az ideje ezt a projektet végleg befejezni és lezárni. Kemény menet, hamisítatlan, izzasztóan underground munka volt, melynek a ventilálástól, képességfejlődéstől, kreatív játéktól és az alkalmankénti FLOW-érzéstől eltekintve különösebb (nem anyagi értelemben vett) hozadéka nem volt. Én ugyan jól elvoltam vele minden egyes új release időszakában, bár azért erősen meg is viselt.

A zárómérleg: az EMPELDE egyszemélyes dark underground formáció 2010 és 2022 között összesen 20 darab kiadványt jelentetett meg, melyből 16 azért elég alaposan kigondolt, megírt, perforált lemezen átreszelt, becsületesen végigkísérletezett, teljes hosszúságú, horgonysúlyú koncepcióalbum. Erre visszatekintve el kell ismernem, hogy elértem, amit akartam. Elmondtam mindent, amit ezzel akartam.

Vannak további, nagyon óvatosan tervezett lépéseim még a projekttel, amelyről jelenleg nem tudok többet közölni. De egy leporolt, átdolgozott, újrakevert, mások által (is) remixelt EMPELDE kollektív válogatásanyag (digitálisan és kis példányszámban, fizikai formátumban) esetleg valamikor még benne lehet a csőben. (Vagy egyáltalán nem.)

Underground zenei és egyéb kreatív mellékprojektjeim

Kattogoo Alkaptschok

Kattogoo Alkaptschok cover art

Voltak kis vicces húzásaim is az év során. Bár senkinek nem tűnt fel különösebben, én pedig szándékosan nem harangoztam be sehol, mert valójában csak egy gegnek, viccnek, közösségi tesztnek szántam a Kattogoo Alkaptschok néven készített felvételt. A név onnan jött, hogy mikor fekszel éjszaka és aludni próbálsz valaki mellett, és nem tudod pontosan eldönteni, hogy honnan is jön a fura kattogó hang, akkor vagy a saját állkapcsodra, vagy a melletted fekvőére gyanakodsz, vagy túl sokáig voltál a DAW-oddal szimbiózisban összenőve.

Legnagyobb meglepetésemre (ismét) felkerültem ezzel a belga Side-Line magazin Face The Beat Vol. 7. Bandcamp válogatására. A dolog egyik polgárpukkasztó pikantériája, hogy a 2 perc 8 másodperc rövidségű, német nyelven énekelt számom elég jó, hosszú és bonyolult, nem túl logikusan összetett-összepárosított szavakból épül fel, de akad benne azért egy tudatosan bevágott, saját rögzítésű, magyar nyelvű beszédminta is (“Rendszerszintű marhaságok” – köszönet érte a keresztfiamnak, nála hitelesebb és őszintébb forrás aligha van). A másik érdekessége a sztorinak az, hogy a sampler-re beválogatott 135 (!) előadóból ebben az évben mindössze csak 2 magyar (eredetű) produkció volt. Ebből az egyik én voltam, a másik pedig a nálam sokkal magasabb szinten alkotó és nemzetközileg is elismert First Aid 4 Souls (FA4S).

Hidden Screw Agency

Hidden Screw Agency cover art

Aztán egy nap egy teljesen megdöglött (egyébként Electrolux márkájú) porszívót kellett szétszednem, ami nagy nehezen végül sikerült is, míg egy nagy teljesítményű profi hajszárítót (BaByliss) viszont már nem tudtam sehogy sem szétszedni. A gyártóknak innen szeretném üzenni, hogy két okból is gondolják, sőt, gondoltassák végig, hogy mit is csinálnak tulajdonképpen. A beépített kapcsolóik a készülékeik pofátlanul leggyengébb pontjai, a fő bosszúságot (nekünk, gondterhelt szerelőknek) viszont a gondosan elrejtett burkolatrögzítő csavarok okozzák! Egy-két ilyen javítási kalandom után jött egy hirtelen ötletem és már létre is hoztam az új, Hidden Screw Agency nevű zenei projektemet. Vénemberek csűrdöngőlős cyberpunk EBM-je lesz ez, és 2023-ban biztosan és alaposan megbánjátok.

Írás és e-book termelés

Idén párhuzamosan dolgoztam több e-book-on is. Az egyik a régebbi, kiadatlan vagy már nem elérhető írásaimból, blogposztokból épül fel, és inkább lesz szépirodalmi, szórakoztató kategória. A másik amolyan “Kis Magyar Cyberpunk” lifehack-életmód-tanácsadói kézikönyvnek (vagy füveskönyvnek) készül a leggonoszabb hétköznapi magyar túlélési kalandokhoz és egyéb szeretett (gyűlölt) rutinokhoz. Jól haladtam a nyári szabadságom alatt a digitális rendszerezésről és selejtezésről szóló könyvemmel is. Ezekkel azonban még sok munka van, de mindegyik izgalmas kihívás.

Emellett tördelőként, korrektorként és grafikusként közreműködtem Földi Rita Vagány receptek – 43 recept (nem csak kényelmes) férfiaknak című e-bookjának elkészítésében is. Ezt jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki főzni és enni is szeret, azonban hízni már nem annyira. Ha sok kilót felszedtek, sokat is kell letáncolni. Ezért vagy főzzetek vagy táncoljatok okosan. Vagy mindkettőt, ennyi a baráti jótanácsom. Az én vicces kis e-book-jaim pedig majd szép sorban érkeznek, mint az esetlen, napos kiskacsák, akiket nem falt még fel a veszett róka vagy valami odatévedt görényféleség.

Az underground 2022-ben számomra:

Hazai pálya

Ezen bár illene, de nem kell túl sokat gondolkodnom: elég vegyes/gyenge év volt. Az album- és erőltetett műfajdömping kevés olyan valódi és felforgató munkát tartogatott, amelyeket tényleg sokat és sokszor akartam (újra)hallgatni is idén.

Az üdítőbb kivételek és mélyebb lenyomatot hagyó 2022-es albumok a hazai ipari termelésből számomra elsősorban ezek voltak. Mindegyik mestermű, egész embert kíván: teljesen odafordulót, odafigyelőt, sőt, az átlagosnál érzékenyebbet:

Külföldi pálya

A külföldi terméstől nem voltam különösebben hanyatt esve. Gyakran azon kaptam magam, hogy szívesebben veszek elő régebbi albumokat (vagy inkább magyar alter zenéket, mint pl. a Kistehén vagy a Kaukázus), mint a legújabb nemzetközi megjelenéseket. Sok ugyanis inkább csalódást keltő, mint bármiféle áttörést, jófajta vibrálást, lüktetést hozó volt. Amiket viszont gondolkodás és statisztika nélkül is tényleg sokat pörgettem idén (pedig nem is vagyok Spotify-felhasználó):

Koncertélményből idén nem sok volt, azonban amikre nagy nehezen eljutottam, azok legalább átütőek voltak. Ilyen volt februárban a Supersonic – Blue Hell & KVLT – International EBM Day, a Tension Control / FLA / Die Krupps az A38-on, a Nitzer Ebb az Akváriumban, a 3S.N.O.T.MAKER TOUR: S.N.O.T. | Gunmaker | Ǝ.N.D + Gamma10 + DLI After az S8 Undergroundban, és a Brighter Death Now / raison d’être a Robotban. Ezekért az élményekért és a személyes találkozásokért, barátokkal töltött időért is hálás vagyok.

Egyéb fontos inspirációk

Úton-útfélen faltam idén a könyveket. Talán sok is volt, de semmiképpen nem elég. Azonban Almási Kitti: Bátran élni, Réz Anna: Mardos, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak, Seth Godin: Az alkotás rutinja könyveit élveztem leginkább, és ezek tanítottak is valamit nekem az életről. Rájöttem, hogy a jól és személyes hangvétellel, hihető, autentikus sztorikkal megírt ún. “szakkönyveket” még mindig szívesebben olvasom, mint a büdös szénlánccá csavart, hatásvadász, fikciós szépirodalmat.

Filmek, sorozatok terén idén igazán visszafogtam magam, mert ebben a bevétel-(nézőszám/előfizető)-orientált és elkefélt streaming-világban totális időpocsékolásnak érzem ezt a fajta szórakoztatást. Gaming-élményem egyáltalán nem is volt. Azonban személyes dimenziómban elkalauzolt, elgondolkodtatott és időnként el is csodálkoztatott az alábbi néhány mű:

  • Years and Years (a jövőbelátás kontra jelenfelfogás, globális kataklizma és a családi szál keszekuszasága miatt)
  • The Peripheral (a William Gibson regényadaptáció izgalma, a csonkok és a Jackpot képi ábrázolása miatt)
  • Halt and Catch Fire (a személyes, toxikus ambíciók, a team spirit szétverése, a PC forradalom, a vállalkozás és családalapítás/fenntartás/megtartás nyűgjei miatt)
  • Severance (a teljes high-concept stage design és a Macrodata Refinement szimbolikussága miatt)
  • Andor (a lélektelen birodalmi-politikai bürokrácia ábrázolása és a Narkina 5 kidolgozottsága miatt)
  • Don’t Look Up (a gyufalángszerű, zajos sikere és a kurvagyors elfelejtése miatt – hisz senki sem tanult belőle semmit)
  • A Perfect Day (ezt inkább nyitva szeretném hagyni, nekem fontos vektort mutatott, de sokaknak bizonyára nem fog)

A mozis háttértáraimról egyébként gondolkodás és válogatás nélkül letöröltem minden amerikai-orosz-arab-hideg/meleg-háborús-emberkínzós-krimi-thriller-horror-vírusfertőzéses-zombis-erőszaktörténelmi zsánerbe tartozó filmet és sorozatot. Egyre inkább kezdem azt hinni, hogy sokkal jobbá válhatna az egész világ, ha a fizikai erőszak / szuperhős-akciók filmes/gaming ábrázolása egyöntetűen és globálisan be lenne tiltva a Földön. Megfelelő képzelőerővel rendelkező, PEGI 12 osztályú, diplomás sztárpszichológusok és szociológusok majd modellezzék le ezt alkalomadtán, aztán utána nyugodtan cáfoljanak meg, hogy én gondolom rosszul az “olajat a tűzre”-elvet.

Tanulás és adatelemzés tonnaszámra

Az év első két hónapja a sok alkotási meló mellett tartogatott azért még jó pár extra feladatot számomra. Egyszerre lógott bele a kezem több bilibe is: csapágyasra járattam az önálló tanulást, informatikai és mindenféle egyéb e-learning tanfolyamokat, az önéletrajzírást és álláspályázást. Kora hajnalban már a gép elé röppentem és sokszor éjfélig ott is ragadt a seggem. Részt vettem a Marketingfesztiválon és az e-commerce expón, hátha javíthatom ezzel a munkaerőpiaci esélyeimet és a tudásomat, de leginkább csak puccparádés önfényezésnek lehettem szem- és fültanúja, plusz még a promóciós felszolgálórobotok is rendszeresen fellöktek a tömegben. Dashboard, dashboard hátán, ömlöttek rám a számok, ötletek, majdnem elindítottam egy önálló vállalkozást is (aztán mégse, KATA-pult jött). Erőfeszítéseimet végül siker koronázta, ugyanis február végére már három elhelyezkedési lehetőség közül is választhattam. Március óta kösz, jól megvagyok, szeretem csinálni azt, amit csinálok, és ezzel a 20 évnyi közszférás (rémálom)korszakom végére is pontot tehettem. (És nem, nem hiányzik).

Mániákusan próbálgattam ki új technológiákat és csüngtem az AI nyakán szótlanul, mint pucér gyümölcs a fán. A Google különféle eszközeit tekertem magamra vastagon, rengeteg órányi Grow with Google előadást és konzultációt ültem végig, és elég jól tudok már a Google Looker (korábban: Data) Studioban remek kis adatműszerfalakat összekalapálni és bekötögetni. Adatokkal keltem, adatokkal feküdtem, és ez izgalmas is volt így. Tehát a 2022-es röppályám (tanulás, fejlődés, karrier) ebből a szempontból egész megnyugtatóan alakult. Nincs panasz, de még közel sincs vége.

A-ból B-be, majd B-ből C-be, C-ből pedig leginkább… hát sehová

A fentieket végigolvasva most könnyen azt gondolhatod, hogy szerencsés fickó vagyok, hogy ennyi mindenre jutott időm és energiám. Azért ehhez hozzá kell tennem még pár hardcore élményemet, hogy valóban teljes legyen a kép, és megfelelően tudd befogni a balanszot. Szintén nem panasz, inkább csak ténymegállapítás: mindeközben rengeteget hajtottam és rohangáltam mások személyes céljaiért, elvárásaiért, idealisztikus vágyálmaiért, perspektíváiért és narratíváiért. Szereltem, javítottam, csavaroztam, ápoltam, vigasztaltam, szórakoztattam, türelmesen végighallgattam, beszereztem, szállítottam, fuvaroztam, tekertem, hajtottam, lótottam-futottam, gletteltem, falat festettem, bútorokat tologattam, villanyt szereltem, főztem, mostam, olajoztam, csiszoltam, kalapáltam, törzsutas voltam a vasúton, vagy épp nyomtam a gázpedált, máskor meg satufékeztem, hogy ne ütközzek frontálisan. Egyszerűen nem volt sem időm, sem lehetőségem különösebben betegnek, enerváltnak vagy kiégettnek lenni.

Egy idő után pedig valahogy már nem voltam képes többet mosolyogni, humorosnak lenni, vagy annak maradni sem. Egyszerűen elfogyott az életerőm, a vitalitásom a végére ért. (Az ősz és a tél már csak rátett pár lapáttal.)

Ez így együtt nyilván szemvillanás alatt legyilkolász mindenféle romantikus és szirupos netflixes ideát arról, hogy milyennek is kellene lennie egy stabil, kiszámítható, megbízható, sokoldalú és odaadó, mindent megoldó embertársnak.

Az eredmény leginkább lohasztónak nevezhető. Ugyanis bárkit könnyen fel tud bosszantani az, ha épp akkor nem pont ott vagy, és nem azt teszed, amit tőled pontosan elvárnak. Ha nem az ő éppen aktuális “első számú életcél” besorolású, személyes agendájukat valósítod meg.

A szeretet márpedig soha nem fogy el. Mármint annak a szeretete, hogy te majd folyton alkalmazkodni is fogsz ehhez, még ha a beled ki is lóg és már nem mosolyogsz, csak vicsorogsz. Sőt: mindezek felett magadtól is rendre elő is kellene állnod újabb és újabb “közös” tervekkel, amelyek tökéletesen és hézagmentesen illeszkednek majd az aktuális felnőttszínezős, kellően részletezett elképzeléseikhez. Ha valamiért nem vagy épp fáradhatatlan lelkű Duracell-Mentalista, akkor ennek borítékolhatóan nem lesz jó vége. Idén ez sokszorosan ismétlődő, börtönsúlyzós tapasztalatommá nőtte ki magát. Köszönet érte. Megtanultam a leckét.

Tapasztalatok összefoglalása. Amiket el lehet és el is kell engedni.

A restauratív típusú személyiségeknek (ilyen volnék magam is) időnként komolyan szembe kell nézniük önmagukkal és azzal a szomorú ténnyel is, hogy mindenféle görcsös és maximalista megfelelni akarás és makacs erőfeszítések, próbálkozások ellenére sem sikerülhet mindent és mindenkit egyformán megjavítani vagy megmenteni. Egyszerűen nem lehet a végtelenségig magas szinten megfelelni másoknak, mindenkinek, mindeközben önmagunknak is. Pont.

A 2022-es évemre – gyakran fogcsikorgatós kompromisszumok mellett – markánsan jellemző volt:

  • Elveszítettem embereket, akik fontosak voltak számomra, és akiket őszintén szerettem. Van, hogy időnként nincs mit tenni és egyedül kell folytatni.
  • Társadalmi kollektív őrületek, esztelen fogyasztás, egók, emberi és közéleti turbulenciák, NER-korbács, háború, folyamatos hírverések, média és manipulatív spektákulumvezérelt látszatvilág. Mind mehettek a levesbe, nem fogtok hiányozni. “Nem olvassuk a híreiteket soha, de soha.”
  • Tech/eszközök: az olcsó tömegtermelés és a megbízhatatlanság örök szimbólumai. Két laptopom is javíthatatlanul kidöglött alólam idén, főként a legnagyobb hajrázásaim idején. Bőven volt idén mindenből: csőtöréstől, konyharenováción, elektromos zárlatokon át egészen a féltengely- (és lélek)törésekig. Csont viszont nem tört. Ez jó.
  • Rengeteg befektetett idő, energia és mozgás (ill. kimozgása a dolgoknak) egyáltalán nem térült meg. Alig sikerült pihentetően aludnom eleget, vagy csak úgy szimplán és unalmasan… a hátamon feküdnöm. 2022 nem a high-life instaposztolgatásokról, az önfeledt énidőzgetésekről, luxy láblóbálásokról és a végtelen semmibe bámulásról szólt. Hanem a mindenség optimalizálásának ismétlődő és naiv megkísérléséről és égető megértési vágyáról. Ez most nem sikerült, de rendben van ez is. Annyi mindent el lehet engedni.

Ilyen volt a 2022-es évem mérlege, és még így is rengeteget húztam tömörítettem rajta.

A 2023-as évnek azt üzenem, mint Cypher a Mátrixban a szakadó esőben hezitáló Neo-nak:

“My way or highway”.

Megosztom ezt a cikket:

0 hozzászólás

Ez is érdekelhet:

Electronic Buddy Music!

Electronic Buddy Music!

Electronic Buddy Music! Avagy… végülis ki van kiért? Kőkemény vitaindító írás, húsbavágó polémia lesz ez, amelyen a véleménybuborékokat kipukkasztva jól meg fognak bántódni emberek mindkét oldalon. Sokan igen eltérően, más szájízzel fogják olvasni e sorokat, és nem kétséges, hogy valahol mindenki...

bővebben
3S.N.O.T.MAKER TOUR

3S.N.O.T.MAKER TOUR

3S.N.O.T.MAKER TOUR: S.N.O.T. | Gunmaker | Ǝ.N.D + Gamma10 + DLI After - S8 Underground Club 2022. NOVEMBER 4., PÉNTEK, 19:00 Display-bámulás után végre sztroboszkópba akarok belebámulni Van az az underground klubesemény, amely elhomályosítja a hét, a hónap, a forgalmi negyedév összes kínját és...

bővebben
A fikció szükségszerűen létezik egy párhuzamos univerzumban

A fikció szükségszerűen létezik egy párhuzamos univerzumban

The Seven Whores of The Apocalypse (7W) exkluzív mélyinterjú Mikor először hallottam őket, azonnal rabul ejtettek, és azóta sem tudok szabadulni tőlük. Elég ritka az ilyesmi. Szinte azonnal megkerestem őket, hogy adjanak válaszokat a kérdéseimre, de jóval többet kaptam vissza tőlük. Tanítást,...

bővebben