Ilyen se volt még eddig, hogy nyolcszor írjam újra a H.I.T havi riport bevezetőjét és legalább ötször cseréljek főcímet/témaképet a homlokán. Nem panaszként mondom, de a szeptember a kemény augusztus után amúgy is a teljes meghülyülés hónapja, a "Betadine csoport" aláírás egy social poszt végén mondhatni nem túl jó marketing, kissé horzsolásos, rózsaszín léeresztős. Pedig...
"fülig felmetszett, lassan vérző, világgal, médiazajjal, adatgleccserekkel dacoló, sebzett lány a káoszban" - írtam Planetdamage-nak, amikor átdobta az általa promptolt header-képet és köszönet neki érte. A vérében van, le sem tagadhatná, egy városnyi sűrű szövetű adatbank lapul a fejében. Legalább ezt biztosra tudom, bizonyítékaim is vannak rá. Preambulum, nem alhatom...
Még mindig érzem azt a sokat rágott Leukoplast-ízt a számban, amikor 2021-re gondolok. Vérző íny, csikorgó fogak, vöröslő szemforgatás, kiköpés és semmiképpen nem lenyelés – hangos szirénákkal kísért ipari oratóriumokra és poszt-punkra jellemző drámaiság. Nem bátortalan eszképizmus az, ha egyszerűen csak kiszállunk toxikus dolgokból. Vagy éppen bemutatjuk.
